Căutare

Veszélybe sodorja a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását a kormányban kirobbant botrány

A kisebbségi törvény bukásához vezethet a kormánykoalícióban kirobbant botrány. Frunda György RMDSZ-es szenátor az Európa Tanács parlamenti közgyûlésében elfogadott ajánlása ugyanis RMDSZ-ellenes hangulatot keltett a kormányzó pártok berkeiben, sõt a D. A. Szövetség vezetõ politikusai fel is szólították az RMDSZ-t, távozzon a koalícióból, amennyiben nem tesz tanúbizonyságot a román állam iránti lojalitásáról. Markó Béla elnök tegnap leszögezte, a szövetség azt szeretné, ha a képviselõház plénuma mindaddig nem tárgyalná a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, ameddig a koalíción belül nincs biztos támogatottsága a jogszabályjavaslatnak.
Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselõ kijelentette, rég nem tapasztalható olyan magyarellenes hangulat a romániai politikában, mint most. Szerinte ez az elmúlt idõszakban érezhetõen erõsödött, és – mint fogalmazott – egyre közeleg a csúcspont. „Mindenképp úgy érzem, hogy a kisebbségi törvény vonatkozásában jelenleg nagyon rossz csillagzat alatt vagyunk” – véli a képviselõ. Frunda György javaslata kapcsán pedig megjegyezte, „ezek a mondvacsinált dolgok mindig fellángolnak a romániai közéletben, mivel ezzel lehet politikai tõkét kovácsolni”. Mindez szerinte 16 évvel a rendszerváltás után nagyon szomorú.
Lapunk felvetésére, hogy a magyarellenes hangulat csúcspontját jelentheti-e a kisebbségi törvény elutasítása, leszögezte, már nincsenek illúziói a jogszabálytervezet elfogadását illetõen. „Ha a kulturális autonómia kérdése kikerül a törvénytervezetbõl, már nem lesz mirõl tárgyalni” – sommázott, majd hozzátette, ebben az esetben az RMDSZ-nek sem lesz már érdeke elfogadni a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabályt. Szerinte ebben az esetben a következõ lépésként be kell helyettesíteni a törvénytervezetet egy hasonló súlyú politikai célkitûzéssel, mint például a magyar egyetem követelésével.
Az RMDSZ azonban nem lép ki a koalícióból – derült ki a szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján. „Akik azt követelik tõlünk, hogy vonuljunk ellenzékbe, saját ellenzékbe vonulásuk mellett teszik le a garast. Nélkülünk ugyanis nincs többségi koalíció” – szögezte le Markó Béla. Hozzátette: a koalíciónak jelenleg egyáltalán nincs szüksége belsõ konfliktusokra. A szövetségi elnök ismételten felhívta a koalíciós partnerek figyelmét, hogy a nézeteltéréseket nem a sajtón keresztül kellene tisztázniuk.
A Demokrata Párt azonban tegnap határozottan elutasította az RMDSZ „arrogáns” viszonyulását, és sajtóközleményében ismét leszögezte: a Markó vezette alakulat vagy lojális lesz, vagy kilép a koalícióból. „Keddi megnyilvánulásaik is csak azt támasztják alá, hogy még sokat kell munkálkodniuk azon, hogy lojalitásukról tehessenek tanúbizonyságot” – sommázott Emil Boc demokrata pártelnök. Hozzátette: az RMDSZ politikusainak a nemzetállamra vonatkozó kijelentései jelentették az utolsó cseppet „a már amúgy is teli pohárban”, miután Boc szerint mindent megtettek annak érdekében, hogy kiharcolják a területi autonómiát, illetve átírassák a román alkotmányt. A Konzervatív Párt hazaárulással vádolja Frunda Györgyöt. Petru Cãlian képviselõ tegnap leszögezte, az RMDSZ-szenátort le kell váltani valamennyi tisztségébõl, amellyel Romániát külföldön képviseli, és el kell indítani a mentelmi jogának felfüggesztését célzó eljárást. „Árulók voltak, vannak, és lesznek. De Frunda viselkedését már nem lehet egyszerû árulásnak nevezni. Az állam érdekeit vette semmibe, és veszélybe sodorta a nemzetbiztonságot, ami a világ bármely országában súlyos bûnvádi következményekkel járna” – állítja Cãlian. Hozzátette: Frunda tette a büntetõ törvénykönyv 166-os cikkelye alapján 5–15 év közötti börtönbüntetést von maga után. Mint mondta, „nagyon súlyos”, hogy az RMDSZ-es szenátor még Románia jogállamiságát is megkérdõjelezte. Szerinte a Markó vezette alakulatnak határozottan fel kell lépnie, és el kell határolnia magát a Maros megyei szenátor álláspontjától.


Az EMNT is támogatja Frundát
Balogh Levente „Örvendünk, hogy Frunda Györgynek sikerült elfogadtatnia az Európa Tanács parlamenti közgyûlésében a kisebbségekkel kapcsolatos ajánlást. Ezzel valamit helyrehozott abból a magyarság számára kedvezõtlen folyamatból, amelyet az 1993-as neptuni titkos tárgyalásaival elindított. Annak is örvendünk, hogy autonómiamunkákban most már egy ilyen fontos európai dokumentumra hivatkozhatunk” – fejtette ki Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, királyhágómelléki református püspök tegnap Nagyváradon az ET parlamenti közgyûlése által múlt héten elfogadott 1735-ös számú ajánlás kapcsán. Mint elmondta, az autonómiaépítkezést föl kell gyorsítani, ehhez pedig összefogásra van szükség. „Tisztában vagyunk azzal, hogy ebben a munkában az RMDSZ-re ugyanolyan szükség van, mint a Magyar Polgári Szövetségre vagy a Székely Nemzeti Tanácsra” – szögezte le Tõkés.


Frunda György ET-ajánlásának útmutatásai
Krónika Frunda György A nemzet fogalmáról címû, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyûlése által január 26-án 1735-ös számmal elfogadott ajánlása egyértelmûen állást foglal a kisebbségek kulturális autonómiája mellett. A dokumentum felkéri az ET-tagországokat, hogy jogalkotásukban mozdítsák elõ a kisebbségek kulturális jogainak elismerését, egyebek mellett az 1998/43-as számú, a területi autonómiára és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó Ajánlás, valamint az 1999/70-es számú, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusa helyi jogi helyzetére/különleges státusára vonatkozó Ajánlása alapján. Továbbá az ET parlamenti közgyûlése felkéri a tagországokat – amelyek még nem tették meg –, hogy írják alá és ratifikálják a Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl Szóló Keretegyezményt, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, mivel ezek a nemzeti kisebbségek vagy közösségek nemzeti identitása megõrzésének alapvetõ eszközei. Az ajánlás sürgeti a tagállamokat: biztosítsák az állam etnikai tisztaságát elõmozdító minden kísérlet, vagy az ország területe és az államigazgatás etnikai alapon történõ megszervezésének elutasítását, a nemzeti kisebbségeknek hazájuk központi vagy helyi szintû igazgatásában történõ tisztességes részvételét elõsegítõ intézkedések meghozatalával. Felkéri a tagállamokat, hozzák összhangba alkotmányaikat a mai kornak megfelelõ demokratikus európai szabványokkal, melyek minden állam számára elõírják – etnikai-kulturális hátterüktõl függetlenül – valamennyi állampolgár beilleszkedését a polgárok multikulturális közösségébe, és hogy önmeghatározásuk és az állam megszervezése többé ne történjen kizárólag etnikai vagy kizárólag polgári alapon. A Frunda György RMDSZ-es szenátor által kidolgozott dokumentum végül felkéri a tagállamokat: nyújtsanak útmutatást azon eljárásokra vonatkozóan, amelyek szerint egy állam kiépítheti kapcsolatait egy másik – legtöbbször a szomszédságában található – állam területén élõ kisebbséggel, szem elõtt tartva a Velencei Bizottság 2001-es jelentésében azonosított kritériumokat, figyelembe véve a létezõ törvénykezéseknek a bizottság általi elemzését, valamint a közgyûlés vonatkozó határozatait és állásfoglalásait.